- Milyennek látod a várost, az itteni életlehetőségeket?
- Az előző kérdéséhez kapcsolódva: lényegében egy ismert vitorlás versenyen (Pünkösdi Regatta) „kötöttem ki” Keszthelyen először, a kétezres évek elején. Addig csak annyira emlékszem, hogy a szüleim (és néhány ismerős) gyermekkoromban állandóan ide vágyakoztak Kazincbarcikáról. Akkor onnan nézvést Keszthely egy „másik ország” képét égette belém. A sokat emlegetett különleges adottságainak (is) köszönhetően egy irigylésre méltóan virágzó városnak láttuk. 11 itt töltött év fényében már közel sem találom jól prosperálónak magunkat, inkább a „csendesen vegetáló” kifejezést használnám. Ez egy hosszabb téma volna...
- Ha megkérdezik, mi a foglalkozásod, mit mondasz?
Már (megint) azt, hogy festőművész. Ha tavaly kérdezi valaki, kicsi habozás után lehet, hogy „mandulásember”-t mondtam volna először. Többen valószínűleg inkább így ismernek helyben.
- Hogyan?
- Ez a kérdés megint messzire vezetne és az előző „életlehetőségek helyben” témát is kellene boncolgatnom a válaszhoz... Így alakult.
- Milyen megfesthető témák foglalkoztatnak jelenleg?
- Régóta festek úgynevezett vélemény képeket, de manapság a társadalomkritikai megközelítés szerintem kötelező. Az emberi kapcsolatokban olyan értékrendi degenerálódás zajlik a szemünk láttára, amit nem hagyhat szó – szín, forma, jel – nélkül egy gondolkodó individuum. Mondjak új kép címeket? Nylonmedúza, A rajongó...
- Érdekes címek, de mik az előzmények: hogyan születik meg egy "Tott" festmény?
- Amikor nincs módom festeni, egy noteszba jegyzem le a cím-ötleteket, skicceket. Aztán, ha eljön a napja, szabadon engedem a festéket.
- Tervek, célok, kilátások?
- Egyelőre bőven van témám – szerencsére. A terméketlenség borzalmas. Tudom, mert már tapasztaltam. Jó volna megint csak abból élni, amit tanultam, amihez értek. Kilátások? Én messzire ellátok, de oda is kell érni! Ha röviden kellene megfogalmaznom, mi a fő célom, akkor azt mondanám, hogy az autonóm vélemény fennmaradásáért festek. Egy XXI. századi festőnek már nem a dokumentálás a feladata. Arra ott a csillagokba finomult fotótechnika, a digitális eszközök.
Nem megörökíteni akarom a pillanatot, hanem szűrve, a lényeget fókuszba helyezve, a véleményemet, intuíciómat, gondolataimat hozzátéve láttatni.
Szimbólumokat, fényeket, árnyékokat, karaktereket keresek egy-egy gondolathoz, hogy mögé pillanthassunk a tárgyi világnak és felszínre kerülhessen egy figurában a habitus, egy vitorlásban maga a verseny, egy homlokzatban a vélemény, egy jelenetben az atmoszféra.
Major Katalin / Tóth Tamás